Ha bármilyen szüksége van, forduljon hozzám bizalommal-
Ivy Whatsapp száma: +852 57463641 (My Wechat +86 18933510459)
Írjon nekem e-mailt: 01@songhongpaper.com
A habsimítás egy fejlett papírfeldolgozási technológia, amelyet az elmúlt években fejlesztettek ki. Habot használ hordozóként, hogy egyenletesen vigye fel a különböző befejező anyagokat a papírlapok felületére. Egy tipikus habos befejező készítmény csak 5–10% vizet tartalmaz, a fennmaradó 90–95% levegőt tartalmaz. Ez jelentősen csökkenti a felhordás során a papírra átvitt nedvesség mennyiségét, ezáltal lerövidíti a száradási időt és csökkenti az energiafogyasztást. Jelenleg ezt a technológiát sikeresen alkalmazzák tűz- és égésgátlás, vízlepergető, fehérítés, festés és illatosított papírgyártásban.
1. A habkikészítés elve
1.1 Habosítási mechanizmus
Buborék képződik, amikor egy folyékony film vesz körül egy gázt. A hab olyan diszperziós rendszert jelent, amelyben nagy mennyiségű gáz van diszpergálva kis mennyiségű folyadékban, vékony folyadékfilmekkel elválasztott mikrobuborékok halmazát képezve. A tiszta folyadékok nem képesek stabil habot képezni. A stabil habképződéshez felületaktív anyagok -habképzőszerként ismert- jelenléte szükséges, amelyek specifikus felületaktív -tulajdonságokat kölcsönöznek az oldatnak. Ezek a szerek adszorpciós réteget képeznek a gáz-folyadék határfelületen, növelve a folyadékfilm rugalmasságát és mechanikai szilárdságát, így stabilizálva a hab szerkezetét. Ezenkívül mechanikai energiára -például buborékolásra vagy keverésre- van szükség ahhoz, hogy gázt juttathasson a folyadékfázisba és hab keletkezzen. Amikor levegőt vezetünk be a habosítószer-oldatba, buborékok emelkednek fel a folyadékon; Amikor elérik a levegő-oldat határfelületet, kettős molekularéteggel burkolják be őket, és stabil hablamellát (azaz a buborékok között folyadékfilmet) képeznek.
1.2 A habképző szerekre vonatkozó követelmények
A hatékony habosítószernek meg kell felelnie a következő kritériumoknak:
(1) Képes gyors és egyenletes habképződésre, jó nedvesítési tulajdonságokkal, amelyek a koncentráció szerint állíthatók, hogy megfeleljenek a különböző papírfelületeknek. Miután kialakultak, a buborékoknak nagy stabilitást kell mutatniuk.
(2) A habosítási teljesítményt nagyrészt nem befolyásolja a vízminőség és a hőmérséklet változása, biztosítva a konzisztens habhozamot különböző üzemi körülmények között.
(3) Nagymértékben kompatibilis a különféle befejező vegyszerekkel anélkül, hogy azok funkcionális teljesítménye csökkenne az adagoláskor.
(4) Nem befolyásolhatja a festett papír színét vagy színtartósságát, és nem okozhat sárgulást a fehér papírfelületeken.
1.3 Habképző szerek és habstabilizátorok
Az általánosan használt habosítószereket anionos és nemionos típusokra osztják. Ezek közül a nátrium-dodecil-szulfát (SDS) rendelkezik a legerősebb habképző képességgel. A hidroxi-etil-cellulóz (HEC) hatékony habstabilizátorként szolgál, mivel képes megerősíteni a határfelületi filmszerkezetet. Ezenkívül a HEC hozzájárul a felületi méretezéshez azáltal, hogy robusztus és rugalmas fóliát képez a papír felületén, ezáltal növelve a papír szilárdságát.
2. Berendezés konfigurálása és folyamatfolyamat
A habfelhordás erre a célra szolgáló applikátorral történik, míg a levegőztető egységet külön kell felszerelni. A keletkezett habdiszperzió szivattyún keresztül az applikátorba kerül. A papír felületével való érintkezéskor a hab gyorsan összeesik, így a kikészítő szer aktív komponensei mélyen behatolnak a szálmátrixba. Ez biztosítja a hatékony és egyenletes felületkezelést. A teljes folyamat menete a következő:
Nedves vég → Présszakasz → Dupla dobos szárítás → Habfelhordó → Feszítő- és vezetőhengerek → Hengerszárító rész → Kalanderezés → Tekercselés
2.1 Hab befejező folyamat lépései
Kikészítő anyag törzsoldat készítése → Habképzés habosítógéppel → Hab felvitele a papír felületére → Habzás és felszívás → Utánpótlás befejezése
2.2 Hab törzsoldat összetétele és eljárási feltételei
2.2.1 Világítás és befejezés (száraz alapon)
BA optikai fehérítő: 0,4%
JFC nedvesítőszer: 0,3%
Nátrium-dodecil-szulfát: 0,2%
Hidroxi-etil-cellulóz: 0,1%
Italfelvételi arány: 14%–15%
2.2.2 Illatos felületkezelés (száraz alapon)
Szantálfa illat: 0,2%
Térhálósító fixáló: 0,1%
JFC nedvesítőszer: 0,2%
Nátrium-dodecil-szulfát: 0,2%
Hidroxi-etil-cellulóz: 0,1%
Italfelvételi díj: 20%
3. A habfestés előnyei
A habos kikészítés alkalmazása a speciális papírgyártásban számos előnnyel járt a kiterjedt gyakorlati megvalósítás révén:
3.1 Csökkentett folyadékfelszívás: Habfelhordás és préselés után a papír maradék nedvességtartalma a szárítás előtt jellemzően 10% és 15% között van, jelentősen alacsonyabb, mint a hagyományos méretű préskezelések után megfigyelt 22% és 25% között.
3.2 Megnövelt gépsebesség: Az alacsonyabb nedvességterhelés nagyobb szárítási hatékonyságot tesz lehetővé, ami nagyobb gyártási sebességet és jobb áteresztőképességet tesz lehetővé.
3.3 A vegyszerek hatékony felhasználása: A célzott szállítási mechanizmus csökkenti a befejező szerek és adalékanyagok fogyasztását, hozzájárulva az alacsonyabb termelési költségekhez.
3.4 Jobb termékminőség: Ellentétben a párnázási módszerekkel, amelyek egyenetlen vegyszereloszlást és felületi hibákat eredményezhetnek, a hab kikészítés egyenletes fedést biztosít, és javítja a felület tisztaságát és konzisztenciáját.
3.5 Működési egyszerűség és sokoldalúság: A folyamat egyszerű, és különféle papírminőségekhez illeszthető, széles körű alkalmazhatóságot kínálva a különböző termékcsaládokon.
3.6 Környezeti előnyök: A csökkentett vízfelhasználás és az alacsonyabb szennyvízterhelés hozzájárul a környezeti hatások csökkenéséhez, és támogatja a fenntartható gyártási gyakorlatokat.
Összefoglalva, a hab kikészítés alkalmazása leegyszerűsíti a feldolgozási lépéseket, megfelel a különféle speciális papírok követelményeinek, csökkenti az energiafogyasztást, és javítja a gazdasági és ökológiai teljesítményt.
