Ha bármilyen szüksége van, forduljon hozzám bizalommal-
Ivy Whatsapp száma: +852 57463641 (My Wechat +86 18933510459)
Írjon nekem: 01@songhongpaper.com
Négy fő trend alakítja az iparág jövőjét: az egyoldalas hullámosító gépek fokozatos kivonása-, a szokásos gyártósorok korlátozása, a feldolgozó berendezések korszerűsítése, valamint a csúcskategóriás, nagy sebességű, széles-szélességű gyártósorok felé való elmozdulás.
1. Az egyoldalas-hullámlemezes gépek fokozatos kivonása
Az egyoldalas{0}}hullámpapírgépek elavultak, és nem képesek egyenletes kartonminőséget biztosítani, ezért fokozatos megszüntetésük elkerülhetetlen.
Az 1990-es évek elején Kína bevezette a „Minőségi engedély” rendszert az export kartondobozos csomagolására, amely szerint az egyoldalas{1} gépeket az uralkodó technológiai és gazdasági feltételek miatt átmenetileg elfogadhatónak ismerték el. Ennek eredményeként számos kartongyártó jelentős összegeket fektetett be ezekbe a gépekbe, hogy megfeleljen a külkereskedelmi szerződésekre. A Hubei Jingshan Light Industry Machinery Factory kihasználta ezt az igényt, és kibővítette az egyoldalas{4}}gépek gyártását. Ebben az időszakban a kartongyárak az ország minden részéről özönlöttek a távoli Songhe városba, hogy berendezéseket vásároljanak, ami a gyár rövid fellendüléséhez vezetett. Két-három éven belül azonban alábbhagyott a lelkesedés. Ennek elsődleges oka az volt, hogy az egyoldalas gépekkel gyártott kartondobozok nem feleltek meg a nedvességtartalomra vonatkozó előírásoknak, különösen párás időjárási körülmények között, ami késedelmes szállításokhoz és pénzügyi veszteségekhez vezetett. A szárítórendszerek telepítésére tett kísérletek költségesnek és nem hatékonynak bizonyultak, ami gyakran hatástalanná tette az ilyen beruházásokat. Ezenkívül ezeknek a gépeknek az alacsony teljesítménye nem tudta támogatni a vállalati növekedést. Egyes gyárak több egység telepítésével próbálták növelni a termelékenységet, de az általános hatékonyság korlátozott maradt.
Az -1990-es évek közepén a vezető hazai gyártók-, köztük a Hubei Jingshan, a Guangdong Zhaoqing, a Hebei Handan, a Peking Hangji, a Zhejiang Ningbo, a Shandong Yantai és a Henan Yuhang-megkezdték a teljes hullámkarton gyártósorok bevezetését. Következésképpen sok kartongyár áttért az egyoldalas gépekről az integrált gyártósorokra, és az előbbieket az alacsony minőségű hazai termékek kisegítő szerepére helyezve át. A nagy-mennyiségű vagy export{10}}megrendeléseket egyre inkább a gyártósorokon dolgozták fel. Néhány éven belül az egyoldalas gépeket nagyrészt lecserélték.
Jelenleg az egyoldalas{0}}gépek csak a gazdaságilag fejletlen régiókban léteznek, de fokozatos-kivonásuk a következő két-három éven belül várható.
2. A szokásos gyártósorok korlátozása
Mind a három-rétegű, mind a hagyományos gyártósorok alacsony-minőségűnek minősülnek, korlátozott teljesítményű és inkonzisztens minőséggel, így alkalmatlanok a változó piaci igényekhez. Ezért a korszerűsítés elengedhetetlen a fenntartható vállalati fejlődéshez.
Az 1990-es évek közepén -az egyoldalas gépekről a gyártósorokra való átállás jelentős előrelépést jelentett. A legtöbb korai gyártósor azonban alapvető (-alacsony kategóriás) műszaki szinten működött. A hagyományos háztartási vezetékek jellemzően három-öt éves működés után leépülnek. A századforduló környékén nyilvánvalóvá váltak a piaci kereslet és az ipari szerkezet változásai. A piac bővülése egybeesett a minőségi elvárások növekedésével, ami magasabb minőségű berendezéseket tett szükségessé a mennyiség és a konzisztencia eléréséhez. Ezzel párhuzamosan a verseny a kaotikus árháborúból a strukturáltabb és együttműködésen alapuló modellekké fejlődött.
Korábban minden méretű vállalkozás önállóan versenyzett. A csúcskategóriás-gyártósorok bevezetésével a nagy{2}gyártók nemcsak kész kartonokat kezdtek gyártani, hanem hullámkartont is szállítottak kisebb létesítményekbe további feldolgozás céljából,-ez az iparág dinamikájának alapvető átalakulása. A versenyképesség megőrzése érdekében a vállalkozásoknak korszerű gyártósorokra kell frissíteniük. Ez a modernizációs hullám lendületet vett; például egyetlen éven belül hét csúcskategóriás{6}vonalat helyeztek üzembe Nanjing körzetében, ami jelentősen lemaradt a hagyományos vonalak üzemeltetőiről.
Míg a szokásos gyártósorok továbbra is alapvető eszközként szolgálnak a kevésbé fejlett régiókban, hosszú távú{0}}életképességük korlátozott. A regionális gazdaság növekedésével ezeket a vonalakat elkerülhetetlenül felváltják-akár belső frissítések, akár a fejlettebb területeken lévő csúcskategóriás-termelők által támasztott külső verseny.
3. A downstream feldolgozó berendezések fejlesztése
Az utófeldolgozó berendezések fejlesztése{0}} újabb sarkalatos változást jelent a kartoniparban, ami a speciális munkamegosztás és együttműködés irányába való elmozdulást tükrözi. Az utó-feldolgozás-beleértve a nyomtatást, a stancolt-vágást, a hasítást és a doboz-összeállítást-kritikus a végtermék minősége szempontjából.
A gazdaságilag fejlett régiókban a kis- és{0}}középvállalkozások szisztematikusan korszerűsítik downstream képességeiket. Az elavult, kisméretű háztartási berendezéseket megszüntetjük, és korszerű gépekre cseréljük, amelyek igazodnak a tényleges üzleti volumenhez. Ez a váltás elszakad a hagyományos "átfogó, de nem hatékony" modelltől, ahol egy létesítmény minden lépést belsőleg kezel, mérettől függetlenül. A specializációra és az upstream folyamatok kiszervezésére (pl. jó minőségű hullámkarton külső beszerzése) a vállalatok jelentősen javíthatják termékszabványait.
Ez az átalakulás összhangban van Kína világpiaci integrációjával a WTO-csatlakozást követően. Történelmileg elsősorban az export csomagolási minőségre helyezték a hangsúlyt, míg a hazai csomagolás elmaradt. A nemzetközi gyakorlat azonban egységes minőségi szabványokat tart fenn mind a hazai, mind az exporttermékekre vonatkozóan. Mivel Kína harmonizál a globális normákkal, a hazai csomagolási szabványoknak is ennek megfelelően emelkedniük kell.
Figyelemre méltó eset a Sanyuan Carton Factory Wuzhongban (Suzhou)-egy tipikus falusi-vállalkozás, amelynek kezdeti éves termelési értéke 3–5 millió RMB. Korábban az alacsony kategóriás háztartási{5}}felszerelések teljes készletét használta a gyártás minden szakaszában. A tulajdonos úgy döntött, hogy eldob minden régi gépet, és ehelyett évente egy kompakt*** millió RMB-be fektetett be, amelynek nyeresége meghaladta a 2 millió RMB-t,{8}}bizonyítva az utófeldolgozási technológiába irányuló stratégiai befektetések sikerét-.
4. A csúcskategóriás-nagy-léptékű gyártósorok fejlesztési trendje
A csúcskategóriás-nagyméretű-gyártósorok készen állnak arra, hogy nagyobb sebesség és szélesebb szélesség felé fejlődjenek, ami a következő -generációs kartoncsomagolás élvonalát képviseli. Mivel a hullámkarton a kartondobozok alapját képezi, csak a csúcsminőségű{4}}sorok képesek kiváló minőségű hordozót előállítani, amely a fejlett utófeldolgozással kombinálva kiváló végterméket eredményez.
A csúcskategóriás gyártósorok{0}}kínai bevezetése még gyerekcipőben jár. A hazai gyártású csúcskategóriás{2}} vonalak jelenleg elmaradnak a nemzetközi viszonyítási alapoktól. Egyes iparági megfigyelők becslései szerint a kínai kartoncsomagoló gépek körülbelül egy évtizeddel maradnak el a globális vezetők mögött. Annak ellenére, hogy egyes hazai gyártók azt állítják, hogy a nemzetközi szabványokkal egyenrangúak, ezek az állítások gyakran félrevezetőek. A legtöbb kínai vállalatnak nincs közvetlen kitéve a tengerentúli berendezéseknek, és félrevezetheti őket a túlzott marketing.
Nemzetközi szinten a hullámkarton gyártósorok több mint egy évszázados fejlesztési múlttal rendelkeznek, míg Kína tapasztalatai csak körülbelül egy évtizedet ölelnek fel. Bár a gyors előrehaladás lehetséges, a valódi paritás elérése nem megy egyik napról a másikra-irreális és pontatlan lenne pusztán részleges importáláson vagy lokalizált fejlesztéseken alapuló egyenértékűséget állítani.
A jövőbeni fejlesztésnek összhangban kell lennie a legjobb nemzetközi gyakorlatokkal. Az iparág valószínűleg egy olyan struktúrába fog konszolidálódni, amelyet néhány nagy és számos kisvállalkozás ural. A "nagy" nagy-szintű, nagy-sebességű (több mint 300 méter/perc) és széles-szélességű (2,5–2,8 méter) vonalakat jelent. Jelenleg egyetlen kínai létesítmény sem üzemeltet 300 m/percnél nagyobb vonalat; itthon a 100 m/perc is gyorsnak számít. A széles{12}}szélességű vonalak csak nemrégiben kezdtek megjelenni Kínában. A nemzetközi szintű teljesítmény eléréséhez átfogó technológiai és vezetési átalakításra lesz szükség. Kína belépése a WTO-ba felgyorsítja ezt a folyamatot azáltal, hogy fokozza a külföldi technológiákhoz való hozzáférést és fokozza a versenynyomást.
5. Feltörekvő ipari struktúra
Ez a négy átalakuló trend együttesen új szerkezeti paradigmává alakítja át a kartoncsomagolóipart. Ezen az új tájon felerősödik a verseny a nagy-, közép- és kisvállalkozások, valamint a hazai és külföldi szereplők között. A verseny mellett a nagyobb együttműködést is elősegíti.
Az előrejelzések szerint a meglévő gyártósorok két{0}}harmada végül beszünteti a működését, így csak egy{1}}harmada marad életképes a jövőbeli fejlesztés számára. Például a Nanjing régióban jelenleg működő 19 gyártósor közül várhatóan csak 5-6 fő csúcskategóriás{6}}sor marad fenn két-három éven belül. A maradék fokozatosan kilép a piacról. Ezek a túlélő vonalak versenyezni fognak a piaci részesedésért és a helyezésért, végül stabilizálva a regionális piacot. A következő három-öt évben,{10}}amely egybeesik az új évszázad második ötéves tervével,{12}}csak két-három meghatározó vállalkozás marad Nanjingban.
Eközben a korábbi középvállalkozások{0}}leépítik a méretüket, vagy áthelyezik magukat a kisvállalkozási kategóriába, és arra törekednek, hogy vezető szerepet töltsenek be. A kisvállalkozások közül egyesek 30–40 millió RMB éves kibocsátást és erős jövedelmezőséget érhetnek el, de a kartonüzletág természetéből adódóan még mindig kicsinek minősülnek. A szakértők széles körben elismerik, hogy a kartongyártás minimális hozzáadott értékkel jár,{6}}lényegében a nyerspapírt korlátozott technológiai bonyolultságú dobozokká alakítják. Ezenkívül a vállalati méretre vonatkozó besorolási küszöbök továbbra is emelkednek.
A nagy- és kisvállalkozások közötti együttműködés egyre fontosabbá válik. A nagyvállalatok a főbb ügyfelek kiszolgálására és a csúcskategóriás csomagolási igények-kiszolgálására fognak összpontosítani, és a saját gyártású kartondobozok a teljes eladások legfeljebb 70%-át A fennmaradó 30% hullámkarton (vagy félkész anyagok) kisebb partnerek részére történő szállítását jelenti. A kisvállalkozások, kihasználva a rugalmasságot, a helyi hálózatokat és az alacsonyabb munkaerőköltségeket, hatékonyan versenyeznek a különböző ügyfélszegmensekért. Az, hogy képesek-e beruházni a csúcskategóriás-utófeldolgozó{10}}berendezésekbe, közvetlenül az üzleti volumentől függ,{11}}a jelentős megrendelésekkel rendelkezők fejlett rendszereket alkalmaznak a versenyképesség fenntartása érdekében.
